– Itt állunk Széchenyi szobra előtt, amely nem dísze a térnek, hanem emlékeztető személyére, tevékenységére, nemzeti kötődésére, és feladatunkra, kötelességünkre, ami a múlt, a jelen és a jövő megértése.
Egervölgyi Dezső, Zirc Város Díszpolgára, a szervező Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportjának tagja hangsúlyozta ezt a gróf Széchenyi István születésének 235.
évfordulójára emlékező ünnepségen, a Március 15. téren.
Tavaly ilyenkor is emlékeztek és koszorúztak, akkor nemcsak a legnagyobb magyar születésnapja szolgáltatott apropót az ünnepséghez, hanem zirci szobra felállításának harmincadik évfordulója is. Erről is beszélt az ünnepség szónoka, miközben könnyű őszi szél lobogtatta a nemzeti színeket a szilárd talapzat mellett.
Egervölgyi Dezső méltatta gróf Széchenyi István érdemeit a születésének 235. évfordulójára szervezett megemlékezésen
„Széchenyi nagysága abban rejlik, hogy alkotásai ma is élnek” – emelte ki a nagy Széchenyi-gyűjtő hírében is álló Egervölgyi Dezső, majd Grünwald Bélának „Az új Magyarország” című könyvéből idézett, mely szerint eszméket lehet hirdetni szóval és írással, de reformátorrá csak cselekvéssel válhat az ember.
Erre nagyon jó példa gróf Széchenyi István, hiszen kaszinót alapított, lóversenyt szervezett, miközben országgyűlési képviselőként is ténykedett. Megírta a „Lovakrul” és a „Hitel” című könyvét. Egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudomány Akadémia megalapításának nemes céljára. Szervezte a hajózást, a hajógyárat, ő volt az Al-Duna és a Tisza folyó szabályozásának fő szervezője, emellett a Lánchíd építése is a nevéhez fűződik. Könyveket írt, alkotott, cselekedett, nemcsak eszméket hirdetett – fűzte hozzá nemzetépítő tevékenységének bőséges lajstromához a szónok.
Széchenyi korára, a reformkorra, a magyar költészet és irodalom évszázadára is kitért az ünnepi beszéd. Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Madách Imre – tekintélyes irodalmi névsort kaphattunk a történelmi nagyság szobra előtt, persze lehet még folytatni is, mondta Egervölgyi Dezső.
Velük kapcsolatban megjegyezte, alkotásaik meghaladják Európa nagyságainak munkáit. Szerinte minden ház könyvespolcán ott kellene lenniük a műveiknek, ahogy 1848 után a szobák falán a
Kossuth-képnek. Hozzátartoznak a magyar nemzeti műveltséghez, az ifjúság feladata pedig e szellemi kincs megőrzése. Ugyanúgy, ahogyan Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Prohászka Ottokár, Mindszenty József és Fekete István életműve.
A város részéről Varga Zita önkormányzati képviselő, bizottsági elnök és Viziné dr. Horváth Judit jegyző koszorúzott
Egervölgyi Dezső azt is hangsúlyozta, egy nemzet akkor maradhat meg, ha kultúráját megőrzi, hitét, nyelvét és a földdarabot – mely hazáját jelenti – megvédi. Emlékezik múltjára, kiemelkedő
személyiségeire, akik életüket áldozták a nemzeti megmaradásért, vagy szellemileg építették és határozták meg mindazt, ami a magyarságot jelentette.
Az ünnepi beszédet követően a történelmi egyházak részéről Huszár Lőrinc plébános mondott áldást, majd az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat gróf Széchenyi István mellszobránál.
Elsőként Zirc Városi Önkormányzat képviselete hajtott fejet, majd az emlékezést szervező civil szervezetek vezetői és plébános atya együtt álltak meg egy pillanatra a legnagyobb magyar előtt.
