– Az aradi vértanúk örökre a nemzet emlékezetében maradnak. A hazáért való önfeláldozás, becsület, és hősiesség mintaképei a mai napig, és azok lesznek mindig.
Holecz Tibor, a Pápai SZC Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium történelem szakos pedagógusa hangsúlyozta ezeket a gondolatokat október 6-án, a nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulója alkalmából szervezett zirci emlékező ünnepségen.
A történelmi háttér felvázolását követően egy kevéssé ismert tényt is megosztott, mégpedig, hogy az osztrákok nem csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követően, hanem már a háború ideje alatt is folytattak kivégzéseket, ekkor összesen ötvenhét személy veszett oda ily módon. Az aradi vértanúk már jelképessé vált számához hasonlóan tizenhárom nádorhuszárt is elfogtak és kivégeztek, mert Ausztria területéről Magyarországra akartak szökni.
A brutalitástól sem riadt vissza a Habsburg Birodalom, egy Csorna melletti községet, Bősárkányt teljesen elpusztították, mert a lakosság megtámadta a csornai vesztes csatából visszatérő osztrákokat. A nemcsak lelki vigaszt nyújtó, hanem a hadsereg munkájában aktívan közreműködő papokat sem kímélték, volt olyan falu, ahol mindhárom történelmi egyház képviselője áldozata lett a megtorlásnak.
Holecz Tibor történelemtanár emlékező beszéde az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján
Az ünnepség szónoka arról is beszélt, hogy a társadalom minden rétegét sújtotta a megtorlás, egyszerű parasztembereknek azért kellett meghalniuk, mert élelmiszerrel támogatták a hadsereget. Súlyos büntetés volt az is, hogy negyvenezer honvédet besoroztak az osztrák hadseregbe, közöttük Madách Imrét, aki Kossuth Lajos titkárát rejtegette, és ezért kellett az ellenség soraiban fegyvert fognia.
A brutális cselekedetek bejárták a világot, és óriási nemzetközi felháborodást keltettek, ezért 1850- ben – amikor az utolsó halálos ítéletet is végrehajtották – visszavonták a megtorlást irányító Julius Jacob von Haynau, mint magyarországi teljes jogú főparancsnok megbízatását. Addig összesen 144 személyt végeztek ki, 1200-an kerültek börtönbe, a katonatisztek mellett polgárok is. A történelmi áttekintésből megtudhattuk azt is, a tizenhárom hős tábornok úgy került fogságba, hogy kénytelenek voltak feladni a szabadságharcban még ellenálló utolsó várakat. Kivégzésüket szándékosan tették október 6-ra, hiszen ekkor volt a bécsi forradalom évfordulója.
Holecz Tibor hangsúlyozta, az aradi vértanúk hazáért való önfeláldozása a mai napig példaértékű. Bátran vállalták a halált, utolsó gondolataik is ezt tükrözik, melyek leveleikből maradtak ránk.
Lahner György például a bitófa és Krisztus keresztje között vont párhuzamot élete utolsó pillanataiban, megállapítva, hogy milyen kicsi az ő áldozata az isteni áldozathoz képest. Leiningen- Westerburg Károly abban nyert vigasztalást, hogy ha a világ látja majd a hóhérok munkáját, akkor feleszmél. Knezic Károly némi iróniát is vitt a gondolataiba, különösnek találva, hogy ő is és Haynau is keresztény volt, úgy látta, hogy csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. Schweidel József pedig egyenesen a sátán világaként aposztrofálta az akkori időket, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.
Zirc Városi Önkormányzat képviseletében Hellebrandt Ferenc alpolgármester, Lingl Zoltán bizottsági elnök és Horváth Attila képviselő koszorúzott
A történelmi egyházak részéről Vecsey Katalin református lelkész és Huszár Lőrinc plébános mondott áldást, majd az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat az aradi vértanúk emlékművénél. Fejet hajtott Zirc Városi Önkormányzat, a történelmi egyházak, a Fidesz helyi szervezete, valamint a Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportjának képviselete.
Az eseményen szavalatukkal közreműködtek a Pápai SZC Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium diákjai, Jank Barbara és Várhegyi Fruzsina Kiara.
Az emlékezők mécsesgyújtással is kifejezték, hogy a láng soha nem alszik ki, ahogy a tanár úr is fogalmazott, az aradi vértanúk örökre a nemzet emlékezetében maradnak.
A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézménye által szervezett ünnepséget Szakács Ildikó konferálta.
Vecsey Katalin református lelkész és Huszár Lőrinc plébános mondott áldást a történelmi egyházak részéről
Jank Barbara, a helyi szakképző iskola diákja Reményik Sándor-verset adott elő
Kortárs költő, Antal Nikoletta költeményét tolmácsolta Várhegyi Fruzsina Kiara, szintén a szakképző iskolából
Szakács Ildikó volt a műsorvezetője Zirc város emlékező ünnepségének
Az ünnepségen közreműködők csoportképe az aradi vértanúk megkoszorúzott emlékműve előtt
