A két párhuzamos acéldarab mögött meglátjuk az embert

– Ma, amikor a bányászokra emlékezünk, egyúttal a térség valamennyi dolgozó emberére is emlékezünk. Azokra, akiknek a munkája látható nyomot hagyott Zircen, Dudaron és a Bakonyban. És különösen azokra, akiknek a történetét már a családok emlékezete őrzi.

Kacsala István polgármester hangsúlyozta ezeket a gondolatokat Zirc város bányásznapi megemlékezésén, a Pintér-hegyi Parkerdő Bányász Emlékhelyénél.

A városvezető ezen alkalommal nemcsak a dudari szénbányászat környezetre gyakorolt hatását és a bányászok példaértékű összetartását méltatta, hanem az idén 130 éves Győr-Veszprém vasútvonalról is megemlékezett ünnepi beszédében, felhívva a figyelmet, hogy közeledik a Zirc-Dudar vasútvonal 80. évfordulója is.

„A két évforduló két szám. Százharminc év. Nyolcvan év. De ha mögéjük nézünk, nem számokat látunk, hanem generációkat. Embereket, akik felszálltak a vonatra. Embereket, akik munkába indultak. Családokat, amelyek életét meghatározta a vasút. És bányászokat, akiknek a munkájához a vasút sokszor nélkülözhetetlen kapcsolatokat jelentett. Mert a bányászat történetét nem lehet csak a föld alatt elmesélni. A bánya felett ott volt a település. A település mellett ott volt az út. És ahol nagy mennyiségű kitermelt anyagot kellett szállítani, ott szükség volt a vasútra is. Így kapcsolódott össze a mély és a felszín. A bányászat és a vasút. Dudar és Zirc. És így kapcsolódott össze nagyon sok ember élete is.”

Kacsala István polgármester a bányászat és a vasút kapcsolatáról is beszélt a jeles évforduló alkalmából

A városvezető rámutatott, a Zirc környéki bányászat fejlődésével a térség élete is megváltozott. A korábbi évtizedekben a bánya nem csupán munkahelyet jelentett, hanem a családok megélhetését, új lakóhelyeket, közösségeket, és egy egész térség fejlődését is meghatározta. A vasút utat teremtett ahhoz, hogy a bányász mélyben végzett munkája eljusson a felszínre, a környékre, az ország más részeire. „Ezért amikor ma egy vasútvonal évfordulójáról beszélünk, a bányászok történetéről is beszélünk. És amikor a bányászokról beszélünk, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a felszínen segítették ennek a világnak a működését. A vasutasokról, a műszakiakról, a szállításban dolgozókról, az erdészekről, és mindazokról, akiknek a munkája valamilyen módon kapcsolódott ehhez a nagy, közös rendszerhez.”

1896-ban, a millennium évében indult útnak a vasúti közlekedés a térségben, a Zircet Dudarral összekötő vasútvonal pedig 1947-ben létesült, jövőre lesz 80 éves (Kép forrása: Önkormányzati Archívum)

Kacsala István beszélt arról is, egy térség fejlődését soha nem egyetlen szakma teremti meg, sok ember munkája találkozik benne. És talán ezt mutatja meg nekünk legszebben a vasút. „Egy sínpár önmagában csak két párhuzamos acéldarab. De ha mögé nézünk, látjuk az embereket. Látjuk az állomásokat, látjuk a reggeleket, amikor munkába indultak. Látjuk a hazafelé tartó szerelvényeket, látjuk azokat, akik hosszú műszak után fáradtan ültek fel a vonatra, és látjuk azokat is, akik otthon várták őket.”

Hozzátette, ugyanez igaz a bányászatra, hiszen a szén, amit a föld mélyéről a felszínre hoztak, önmagában csak egy kitermelt anyag. De mögötte van egy ember, egy műszak, egy brigád, egy család, egy település, egy egész közösség. Ezért, mint azt hangsúlyozta, számára a bányászat nem egy letűnt iparágról szól, hanem azokról az emberekről, akik ezt a világot felépítették.

A bányászat és a vasút történetében még egy közös pontra irányította rá a figyelmet az ünnepség szónoka. Mégpedig, hogy mindkettő összeköt. „A bánya összekötötte az embereket a közös munkában, a vasút pedig összekötötte a településeket. A közös munka pedig összekötötte a családokat és a generációkat. Egy bányász munkája ugyanis nem állt meg a bánya kapujánál, hatással volt a családjára, hatással volt a településre, és hatással volt azokra is, akik a szenet elszállították, feldolgozták, vagy a munkát más módon segítették. És a vasút sem pusztán egyik állomást kötötte össze a másikkal. Embereket kötött össze. Lehetőségeket teremtett, megkönnyítette a munkába járást, segítette a gazdaság működését. És közben egy egész térség történetének része lett.”

A koszorúzók sorfala. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Gáspár Levente, Veszprém 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője is, aki Trexler Mátéval, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség alelnökével közösen koszorúzott

Az önkormányzat részéről Kacsala István polgármester és Kadnár Laura képviselő főhajtása a megkoszorúzott emlékműnél

Kacsala István polgármester végül azt kívánta, a következő évfordulók ne csupán a múltról szóljanak, hanem arról is, hogy van mire büszkének lennünk. Van mit megőriznünk és van mit továbbadnunk. Ha pedig egymásnak azt mondjuk, „Jó szerencsét!”, akkor gondoljunk arra is, hogy ebben a két szóban benne van mindaz, amit a bányászok örökségként ránk hagytak. A munka tisztelete, az egymás iránti felelősség, a közösség ereje, és az a kívánság, hogy aki elindul, az épségben haza is érjen.

Az ünnepi gondolatokat követően az egybegyűltek közösen elénekelték az erdész, kohász, bányász himnuszokat.

Már hagyománnyá vált a bányásznapi megemlékezésen három társszakma ódájának közös eléneklése

A bányász emlékhelynél koszorút helyezett el Zirc Városi Önkormányzat, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség, a Duszén Kft., a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, valamint az Öreg-Bakony Barátai Egyesület képviselete.

Ahogy az már lenni szokott szeptember első szombatján, térzenére ébredt a város a bányász hagyományok méltó ápolásaképpen Varga Tamás tangóharmonikás és Szabó Bálint trombitás közreműködésével, akik aztán a délutáni fellépők sorait is erősítették az ünnepség helyszínén.

A szórakoztató programokat a Bakonynánai Wasserfall Harmonika Duó és Dalnokok formáció nyitotta, majd a Zirc Városi Nyugdíjas Klub és a Navratyil-házaspár gondoskodott a jó hangulat megőrzéséről.

Mindezt csak fokozta, mintegy megkoronázva a bányásznapi bulit Kádárné Hegedűs Veronika és Csizmadia Géza „Húzzad csak kivilágos virradatig…!” című műsora.

DJ: Tehel Károly Retró Diszkója sem maradhatott el, a koraőszi estében örökzöld slágerekre vigadhatott a közönség.

A bakonynánai Wasserfall zenei társulat alapozta meg a jó hangulatot a bányásznapi mulatsághoz

Csaba Lilla vezette az ünnepi műsort, összekötő szövegekkel is közreműködve az eseményen

A Zirc Városi Önkormányzat és az Öreg-Bakony Barátai Egyesület főszervezésében, együttműködő partnerek hosszú sora által megvalósuló rendezvényen műsorvezetőként közreműködött Csaba Lilla, az egyik támogató, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB munkatársa.