Még a Vörös Hadsereg lánctalpasai is dolgoztak az Alkotmány utcai sporttelepen…

… a mai hulladékudvar szomszédságába tervezték eredetileg a zirci futballpályát.

Átfogó felújítási munkálatok zajlanak a városi sporttelepen, melyhez Zirc Városi Önkormányzat is jelentős mértékben hozzájárul. Az örömteli apropóból sporttörténeti cikksorozatunk következő részét az 55 évvel ezelőtt átadott létesítmény történetének szenteljük. Ma már természetes, hogy az Alkotmány utcába járunk futballmérkőzésekre vagy éppen futni, de alakulhatott volna ez másként is.

Szeptember 26-án lesz ötvenöt éve, hogy átadták rendeltetésének a város tulajdonát képező Alkotmány utcai sporttelepet. Ezt megelőzően a Köztársaság, akkori Ányos Pál utca volt a központja a helyi sportéletnek, az arborétum melletti futballpálya még a második világháború előtt épült.

A néhai levente sportkör pályáját kezdte használni az 1945-46-ban alakuló Dudari Bányász Sportegyesület is, és bár az ötvenes évek végén már elhatározta a település vezetése, hogy új otthon után kellene nézni a labdarúgók számára, még egy jó ideig várniuk kellett a költözéssel.

Több mint harminc évig az arborétum szomszédságában zajlottak a labdarúgó-mérkőzések

A visszaemlékezések szerint hagyott kívánnivalót maga után a pálya minősége, a hatvanas évek elején pedig fekete kohó salakot terítettek rá, amin becsúszni vagy elvetődni kisebb hősies tettnek számított. Az előírt szabványméretnek sem felelt meg a játéktér, a pályahitelesítők jóindulatán múlott, hogy a bányász csapat megkapta az engedélyt a játékra.

Mindenképpen indokolt volt tehát egy másik pálya kialakítása, a kérdés 1957-ben és ’58-ban többször is napirendre került a községi tanács ülésein. Több elképzelés is megfordult a fejekben, Hosszúrétet például már akkor is kiszemelték, sőt ki is jelöltek itt egy helyet, amely azonban nem volt azonos a mai sportpálya helyével. Ezt végül kicsinek találták, vizes is volt a terület, alácsövezésre lett volna szükség. Elvetették a tervet. Javaslat szintjén még a Pintér-hegyi kőbánya is felmerült, úgy, hogy elplanírozzák a helyét. Ebből sem lett semmi.

A mai hulladékudvar és az új iparterület szomszédságába tervezték eredetileg a labdarúgópálya kialakítását. Manapság egy növényvédőszert forgalmazó vállalkozás telephelye található ezen a területen (Forrás: Google Maps / Kerner Gábor)

Az viszont nem sokon múlott, hogy manapság nem a Zirc belterületét Kardosrét városrésszel összekötő kerékpárúton sétálhatunk vagy tekerhetünk ki a labdarúgó-mérkőzésekre. 1958-ban – a svédországi labdarúgó-világbajnokság évében – a község sportvezetőiből és a községi tanács képviselőiből alakult bizottság megtekintette a számba jöhető területeket, ahol a sportpályát meg lehetne építeni. A helyszíni szemrevételezés alapján a legalkalmasabbnak a 82-es főút mentén található, az akkori gépállomáshoz vezető bekötőúttól keletre eső terület tűnt.

Felülnézetből a tervezett focipálya helye körrel jelölve. Ipari céllal kiépült azóta a környék (Forrás: E-KÖZMŰ lakosság/KG)

Tanácshatározat is született arról, hogy a létesítendő sportpálya részére az állami tulajdont képező 509/2 helyrajzi számú ingatlanból három kataszter holdat kijelölnek. Nem tudjuk az okát, hogy végül miért nem valósult meg a terv, de a sportszeretők talán nem bánják, hogy nem kell a város szélére elbandukolni egy edzésért vagy egy focimeccs megtekintéséért.

Végül csak Hosszúrét lett a befutó, a hatvanas évek elején döntöttek a mai sporttelep helyéről. Szempont volt a tervezett létesítmény központi fekvése, kisköltséggel biztosítható közművesítése, és tekintettel voltak a 15 éves lakásfejlesztési program során építendő 330-400 lakás helyére is, megállapítva, hogy a lakások a sportpályának szánt terület igénybevétele nélkül is kialakíthatók. Így már nem volt semmi további gátja, hogy a futballcsapat áttegye a székhelyét az angolpark mellől az akkori majorsági településrészre.

Igen ám, de erre még tíz évet várni kellett, az új sporttelep hosszú időn keresztül és igencsak vontatottan épült, aminek az okát az anyagi fedezet hiányával magyarázták.

Inkább a remélt külső forrásokra gondolhattak, hiszen a községi tanács és a sportkör bázisüzeme, a dudari bánya is 350 ezer forintot biztosított az építkezés megkezdéséhez. A munkálatokhoz nagymértékben hozzájárultak a zirci üzemek, így a Mezőgépjavító és a termelőszövetkezet is. Nagy szerepe volt a társadalmi munkának is, sportolók, szurkolók nap mint nap a pálya építésénél töltötték
szabadidejük nagy részét. Emberi erővel történt egy nyolc méter mély kút kiásása is, amire a szennyvízelvezetés miatt volt szükség, hiszen nem volt még csatornázott akkoriban ez a rész.

Építkezés az Alkotmány utcában, a hetvenes években – a háttérben látható a már elkészült sporttelep

A kivitelezési munkálatokat – hiszen jelentős szintkiegyenlítésre is szükség volt a lankás területen – megkönnyítették a hazánkban állomásozó Vörös Hadsereg hajmáskéri bázisáról kapott lánctalpas, földmegmunkáló gépek.

A munka irányítását, szervezését sportvezetők végezték, Ambróz Gyula, a Járási Testnevelési és Sportbizottság egykori elnöke, Barcza Sándor sportköri elnök, Papp István elnökségi tag és Dekovics István nevét említik a korabeli források.

Szívüket-lelküket beletették, hogy Zircnek korszerű sportlétesítménye legyen: balról Barcza Sándor sportköri elnök, Papp István elnökségi tag, alapító, és Bittmann János, a Városgazdálkodási Üzem főmérnöke

Atlétikai verseny a sporttelepen 1986. október 16-án. Nagyjából a mai műfüves pályán zajlott a magasugrás szám

’71 tavaszára elkészült a pálya, ezt követően kezdődött a klubszékház megépítése, melyet a nem sokkal korábban alapított Városgazdálkodási Üzem végzett el társadalmi munkában. Az üzem akkori főmérnöke, későbbi vezetője, a város által 2012-ben posztumusz Pro Urbe Emlékéremmel is kitüntetett Bittmann János a labdarúgó-szakosztály vezetője is volt egy későbbi időszakban, és egyénileg is támogatta a futballcsapatot.

A 64×110 méteres labdarúgópályát futópályával vették körbe, azaz már nemcsak futballmérkőzés, tornabemutatók, hanem atlétikai versenyek megrendezésére is alkalmassá vált a sportlétesítmény, melyet körbe is kerítettek az építői.

Régóta várt álom vált valóra, nem csoda, hogy megadták a módját az átadásnak azon a koraőszi vasárnapon. Nem kisebb ellenfelet, mint az Nemzeti Bajnokság első osztályában szereplő Rába Vasas ETO-t hívták meg az avatómérkőzésre. Ráadásul nagy neveket felvonultató csapattal érkeztek a győriek, hiszen az NB I-ben azon a hétvégén – minden bizonnyal az egy nappal korábban lejátszott Magyarország–Bulgária válogatott mérkőzés miatt – nem rendeztek fordulót.

Az 1971-es pályaavató mérkőzésen az NB I-es Rába ETO volt az ellenfele a Zirc-Dudari Bányásznak. Asbóth Ferenc, a házigazda csapat kapusa hárít a kétszeres magyar bajnok, egyszeres válogatott Korsós István elől

Emellett gálamérkőzés – az egykori zirci kedvencek egymás közötti játékának tapsolhatott a közönség –, gimnazista lányok gimnasztikai gyakorlata, atlétikai ügyességi bemutatók színezték az egésznapos programot, és két veszprémi női labdarúgócsapat is kipróbálta, milyen lett a hosszú évek szorgos munkájával elkészített futballpálya.

Manapság, mikor sok helyen igen csekély nézőszámmal kerülnek megrendezésre a labdarúgó- mérkőzések, nehéz elképzelni, hogy háromezer ember látogatott ki Zircen a jeles eseményre, ahogy arról a megyei sajtó beszámolt. A találkozó a vendégek 8:0-s győzelmét hozta, amely a két csapat közötti osztálykülönbséget figyelembe véve papírformának mondható, nem az eredmény volt a lényeg, hanem hogy az ünnep fényét egy híres magyar futballcsapat részvétele is emelte.

Negyven évvel később „megismétlődött” a mérkőzés, az önkormányzat által a sporttelep fennállásának negyvenedik évfordulójára szervezett eseményen, 2011. október 1-jén a Győri ETO FC öregfiúk csapata látogatott el városunkba, hogy összemérje erejét az egykori Zirc-Dudari Bányász SE veteránjaival.

A történeti hűség kedvéért a Győri ETO FC öregfiúk csapatát hívta meg önkormányzatunk a 2011-es gálamérkőzésre

Bajnoki meccs a sporttelepen a hetvenes években. A klubszékház homlokzatán az egyesület neve mellett egy Totó-Lottó feliratot is láthattunk

Megjött a pályaépítők kedve, két évvel később újabb futballpálya létesült a sporttelep közvetlen közelségében homokos borítással. Tehermentesítve a füves játékteret edzőpályaként is jól szolgálta a mindenkori sportkört, és alternatív megoldás is volt, hiszen esős időjárás esetén sokszor itt rendezték a mérkőzéseket, sár esetén fűrészport szórtak rá. Az ezen a pályán lejátszott egyik legemlékezetesebb összecsapás 1973-ból származik, melyen a megyei első osztályú Zirc-Dudari Bányász kiejtette a Magyar Népköztársasági Kupából az akkor NB I B-s Várpalotai Bányászt.

Sok évtizeden át fennállt a létesítmény, mígnem a kétezeres években lovas ügyességi pályává alakították át, a Bakonyi Betyárnapok lovasversenyeinek is helyet adott. A jelenleg tiszta zöld felületet érinteni fogják a „Komplex fejlesztések Zirc élhetőségének javításáért” című projekt keretében megvalósuló fejlesztések.

Közvetlenül a 82. sz. főút mentén, a vasútállomáshoz közel került kialakításra a másik pálya. Labdarúgó-mérkőzés 1974-ből

Eltűnt elemek és későbbi fejlesztések a sporttelepen

Az Alkotmány utcai sporttelep egyik sarkában található, vizesblokként és raktárként is szolgáló kisépület 1971-ben még nem volt meg, ez egy későbbi fejlesztés eredménye, miképpen a rúgófal – amely eredeti funkcióját, a lövésgyakorlást már elvesztette – szintén később, 1980 körül létesült.

Már nyoma sincs a régi védőkerítésnek, a focikapuk mögött kialakított lábteniszpályáknak (ez utóbbi kiépítését most tervbe vették a felújítás során), a pénztárfülkének, és a zászlótartó rudaknak is már csak az alapját lehet fellelni. A bejárattal szemközti oldalon, az egykor sík terület feltöltésre került a buszpályaudvar építése során felhalmozott földdel.

A klubszékház is több szerkezeti változáson esett át. Talán a legjelentősebb, hogy az eredetileg részben nyitott alagsori részt a kétezres években felfalazással és nyílászárók felszerelésével zárttá tették. Az öltözőépület is – mely egykoron még egy játékszobát is tartalmazott – komplex felújításon ment keresztül az elmúlt időszakban, és a kispadokat is lecserélték korszerűbbekre az üzemeltetők.

A sporttelep napjainkban. A túloldalon jól láthatók a folyamatban lévő fejlesztések (Fotó: a szerző)

Bár vannak elemek, melyeket az idő vasfoga magával ragadott, pályázati úton, a tulajdonos önkormányzattal együttműködve, szükség szerint annak önerejével az üzemeltető Football Club Zirc Sportegyesület fejlesztések hosszú sorát valósította meg az elmúlt mintegy tíz-tizenöt évben.

Műfüves kispálya létesült, megoldódott a vízelvezetés kérdése, öntözőrendszer működik és hosszú idő után újra körbe lett kerítve a létesítmény, hogy csak a nagyobb volumenű beruházásokat említsük.

A nyári felújítással, a tereprendezéssel, a nézők komfortérzetét is javító mobil lelátó kiépítésével pedig minden bizonnyal még szebb pályaképet kapunk, méltóvá válhat a létesítmény ahhoz az örökséghez, melyet a zirci pályaépítők ránk hagytak több mint félévszázaddal ezelőtt.

A cikkhez felhasznált források:

• A zirci sportpálya tervdokumentációja 1965–1970. A Zirci Közös Önkormányzati Hivatal tulajdonából.
• Barcza Sándor személyes közlései a szerző részére 2009. október 21-én.
• Bittmann János személyes közlései a szerző részére 2010. február 2-án.
• Jegyzőkönyv a Zirci Községi Tanács V.B. 1961. július 6-ai üléséről. Dombi Ferenc jóvoltából.
• Tanácsülési jegyzőkönyvek 1956–1957. XXIII. 948.a. Fellelhető a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárában.
• Tanácsülési jegyzőkönyvek 1958. XXIII. 948.a 1958. 02. 27. Fellelhető uo.
• Ünnepélyes pályaavató Zircen c. újságcikk. In: Veszprém Megyei Napló, 1971. 09. 25.
• Zirc Nagyközségi Tanács V.B. ülésének jegyzőkönyvei, 1970. II. félév. Dombi Ferenc jóvoltából.

A cikkben szereplő archív képeket Zirc Városi Önkormányzat fotóarchívumából merítettük. Forrásaik /készítőik: Asbóth Ferenc, Barcza Sándor, Bereczkiné Papp Krisztina, Bittmann Beáta, Dombi Ferenc, Encz Ilona, Illés Ferenc, Tóth László, Turi Csaba.