Júniusban új cikksorozatot indítottunk a fejlesztés és a gyógypedagógia témakörében, Bőti Anikó gyógypedagógus közreműködésével. Elérkeztünk cikksorozatunk harmadik részéhez, és bár még csak most kezdődik a nyár utolsó hónapja, ebben a cikkben az iskolakezdéshez adunk néhány jótanácsot, hogy minél gördülékenyebben és könnyebben éljék meg a családok ezt az időszakot.
illusztráció: Pexels
Bőti Anikó gyógypedagógus szerint vannak a „felkészülésnek” olyan mozzanatai, amelyeket nem árt korábban elkezdeni tipikus és atipikus fejlődésmenet esetén is, hogy azok beépülhessenek a családok napirendjébe. „Az első varázsszó a napirend, amit én gyakran használok. A családok felhúzott szemöldökkel néznek rám eleinte, hogy miért is szeretném én ennyire szabályozni a gyermeküket és az ő életüket. Majd pár hét után jönnek a visszajelzések, hogy a gyermek kiegyensúlyozottabb, jobban tudja az idejét szabályozni, kipihentebb és elfogadóbb lett” – kezdi a szakember. „A napirend kialakítása egy rendkívül fontos feladata a szülőknek, és ezt nem lehet egyik napról a másikra átalakítani. Nem lehet, hogy tegnap még 22:00-kor feküdtünk le, ma pedig már elvárjuk, hogy 20:00-kor aludjon a gyermekünk. Szépen fokozatosan kell megtalálni azt a lefekvési időpontot, amikor a gyerekek reggel -a lehetőségekhez mértem- kipihenten felébrednek. Lassan rövidíteni lehet a déli alvást is -most biztosan sokan ismét furcsán néznek, hiszen a gyermekük már évek óta nem alszik délben-, de vannak, akik igen, és az idegrendszer fejlődése miatt ez egy remek dolog. Aki teheti, ezt a déli pihenést tartsa meg a későbbiekben is a hétvégére – még az iskolás gyermekek esetében is, mert rendkívül fontos” – hívja fel a figyelmet a gyógypedagógus.
Emellett elengedhetetlen az is, hogy a szülők beszélgessenek a gyerekekkel az óvodai szokás- és feladatrend mellett az iskolai feladatokról, szokásokról, de ügyeljenek rá, hogy ne legyenek ijesztőek a mondatok. Például ne azt hangsúlyozzák ki, hogy „vége a játéknak”, hanem fogalmazzanak úgy, hogy „tanulni fogtok sok érdekes dolgot, és amikor szünet van, akkor még játszani is lehet”. „Kerüljenek elő olyan könyvek, amelyek arról szólnak, hogy a főszereplő iskolába készül, és ezt hogyan éli meg. A szülők figyeljenek a kérdésekre, és igyekezzenek pozitív szemléletű válaszokat adni” – javasolja Anikó. „A gyerekeknek elő kell vetíteni és gyakorolni azokat a feladatokat, amiket majd reggel – a gördülékenyebb indulás érdekében -, már magától kell elvégeznie. Ezek automatizálódásához is sok időre van szükség, főleg akkor, amikor a gyerekek már fáradtak is lesznek.”
Ilyen például:
– a ruhák esti kiválasztása és kikészítése
– az iskolatáska bepakolása és átnézése
– a tolltartó összekészítése
– az uzsonnás doboz, kulacs előkészítése
– reggeli rutin beépítése (fésülködés, fogmosás és hasonló tevékenységek)
illusztráció: Pexels
A szakember úgy véli, fontos a környezet megismerése, feltérképezése is. „Az iskolakezdés előtt ismerkedjen meg a gyermek az iskola környezetével, magyarázzuk el a fontos közlekedési szabályokat, mondjuk el kihez és hová fordulhat segítségért. Ha el kell sétálnia a gyermeknek például a szülő munkahelyére, járják be közösen is többször ezt az utat. Ez különösen akkor fontos, ha egy nagyobb városban élnek, vagy egy másik településen kezdi meg az iskolát a gyermek” – fejti ki Anikó.
„Ha tehetik, a gyermek fizikai környezetét is kezdjék el fokozatosan átalakítani az iskolai életnek megfelelően. Például tanuló sarok kialakítása, hely keresése az iskolai eszközöknek. A tanszereket is beszerezhetik közösen, ilyenkor célszerű a szép termékek helyett a praktikusakat választani. Írják bele mindenbe a gyermek nevét, és még az óvodai jelet is, hiszen a kezdeni időszakban ez nagy segítség lesz” – oszt meg egy remek gyakorlati tippet a szakember.
illusztráció: Pexels
A kommunikáció ebben az esetben is kiemelt jelentőséggel bír. „Beszélgessenek sokat a gyermek érzéseiről, ha kell, nyugtassák meg, erősítsék meg, adjanak választ a kérdésekre. Mondják meg, hogy minden érzés helyénvaló, ér félni az újtól és ér izgulni is. Azt gondolom – és most lehet, hogy sok pedagógus nem fog egyetérteni velem -, hogy az első hetekben a szociális- és társas készségek sokkal jelentősebben meghatározzák a gyermekek iskolai beválását, mint a kognitív készségek, és képességek. Nem szabad elfelejteni, hogy a sok „gyakorlás” és ráhangolódás mellett ennek a területnek a játékos fejlesztése elengedhetetlen.”
A szakember véleménye szerint az egyik legfontosabb szempont azonban az, hogy a gyermek a szülőkön is azt érezze, hogy bár ez egy elengedés, búcsú valamitől, ami igazán különleges volt, a következő lépés is ugyanolyan különleges lesz. Sok ezer óvodásból lesz idén ősz elején kisiskolás. Ez egy újabb mérföldkő a családok életében és mint minden kezdet, ez sem könnyű, mégsem kell, hogy ezt az időszakot nehezen vagy épp gondként éljük meg. „Ne a félelem legyen a legerősebb érzésük, hanem valami újnak a megismerése” – hangsúlyozta Bőti Anikó.
A cikksorozat első két része itt érhető el:
https://www.zircmedia.hu/mit-csinal-egy-gyogypedagogus/
https://www.zircmedia.hu/szenzoros-elmenyek-a-nyaron-folytatodik-gyogypedagogiai-cikksorozatunk/
Népszerű
