Az Énekes rigó az év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A legutóbbi lakossági internetes szavazást az Énekes rigó nyerte, így 2026-ban az az énekesmadár lett az Év madara, akivel egyre gyakrabban találkozhatunk kertekben, parkokban.
Az énekes rigó (Thurdus philomenos) a fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak.
A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számító éneke. Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlókkal a faj eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófajunk. 
Gerincteleneket, földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót is fogyaszt. A házas csigákat gyakran ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel, ennek neve „rigóüllő”.
Az énekes rigó évente kétszer is költ. Száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkét fákra, bokrokra építi. Ennek különlegessége, hogy belső felületét a tojó nyállal kevert pudvás faanyaggal kitapasztja.
Az elterjedési területe legdélebbi állományait kivéve vonuló, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik. A településen élők közül főként Nyugat-Európában, de már Magyarországon is egyre inkább jellemző az áttelelés. Az énekes rigó világ-, európai, és 342 ezer-357 ezer párra becsült magyarországi állománya is stabil-növekvő tendenciát mutat.
Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik. Elsősorban Nyugat-Európában, de az elmúlt néhány évtizedben már Magyarországon is elkezdődött a faj településekre költözése, így egyre gyakrabban találkozhatunk velük a kertekben és parkokban is.
(forrás: MME; kiemelt kép: Pexels)






