Az internet sötét oldala

Évek óta fennálló, mondhatni mindig aktuális problémát feszegetett Párkányi Róbert r. százados május 26-án a Zirc Városi Önkormányzat által szervezett, ingyenesen látogatható előadáson a Városi Könyvtár közművelődési klubtermében.

A Veszprémi Rendőrkapitányság munkatársa „Online csalások – avagy a kibertérben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények” címmel tartott edukatív és egyben prevenciós előadást az érdeklődőknek, – akik jobbára szépkorúak voltak, noha a probléma korosztálytól függetlenül bárkit érinthet, hiszen napjainkban az internet használata és az online jelenlét elkerülhetetlen.

Párkányi Róbert rendőr százados 1998 óta szolgál, mint mesélte, Magyarországon évente közel 170 ezer bűncselekményt regisztrálnak, ám mára az internet egyre nagyobb térnyerésével megnövekedett az online térben -akár csoportosan- elkövetett, szervezett bűncselekmények száma. A Veszprémi Rendőrkapitányságra havonta nagyságrendileg 30-50 online csalással kapcsolatos bejelentés érkezik.

A nyomozást nehezíti, hogy az online bűncselekmények esetében a sértett nem kontaktált személyesen az elkövetővel, így nem tud személyleírást adni és a hatóságok kénytelenek néhány „digitális lábnyom” alapján nyomozni, az elkövetők pedig minden alkalommal kihasználják a technika nyújtotta előnyöket.

A két kulcsszó, amellyel a százados elsőként megismertette a közönséget a TUDATOSSÁG és az ÓVATOSSÁG voltak, e kettő ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonsággal létezzük az online térben.

Két rövid videóban mutatta meg, milyen módszereket alkalmaznak az elkövetők, és milyen gyanús jelekre kell figyelnünk. Utóbbiak közé tartozik például az is, hogy a magyar hatóságok nem használnak .com végződést és nem is SMS-ben értesítik a polgárokat, hanem ügyfélkapun keresztül vagy tértivevényes levélben postai úton. Ezért ha ilyen jellegű SMS-t kapunk, inkább azonnal dobjuk ki a digitális kukába az üzenetet.

Párkányi Róbert felhívta a figyelmet arra is, előfordulhat, hogy a csalók banki ügyintézőnek adják ki magukat és úgy hívnak fel minket, ekkor azonosításként nem azokat az adatokat kérik, amelyeket a valódi banki ügyintézők kérnének. A valódi ügyintézők ugyanis minden esetben kettős azonosítást alkalmaznak, például „anyja neve” adat esetében az ügyféltől kérik a vezetéknevet, ők pedig befejezik a keresztnévvel. Szintén szóba került, hogy soha ne adjuk meg a telefonáló állítólagos banki ügyintézőnek a bankkártyánkon található CVC kódot, kártyaszámot és a lejárati dátumot sem, de egyéb szenzitív adatot se. A százados nem javasolta az AnyDesk és Team Viewer szoftverprogramok letöltését sem, hiszen veszélyeket rejt – belenyúlhatnak a számítógépeinkbe, ezáltal akár a netbank fiókunkba is.

Figyeljünk arra is, hogy milyen linkekre kattintunk. Talán nem gondoljuk, de akár egy ártatlan keresés is okozhat problémákat. Ellenőrizzük az URL-t, mielőtt kattintunk, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a google szó helyett akár „g00gle” vagy épp „qoogle” szavakat dob ki a kereső, és a figyelmetlen felhasználó rossz oldalra tévedve az adathalászok hálójának fogságába esik.

A százados mindenkit azzal az üzenettel „engedett útjára” az előadásról, hogy az internetet érdemes odafigyeléssel és nagy körültekintéssel használni. Ne csak a való életben, de az online térben is legyünk óvatosak és tudatosak!