Új cikksorozatot indítunk a fejlesztés és a gyógypedagógia témakörében, Bőti Anikó gyógypedagógus közreműködésével.
A sorozat első részében megismerhetik Bőti Anikót és szakmai munkáját, valamint megtudhatják, mivel foglalkozik egy gyógypedagógus, és mikor érdemes felkeresni a szakembert.
fotó: Bőti Anikó
Bőti Anikó értelmileg akadályozottak-, és autizmus spektrum pedagógiája szakirányos gyógypedagógus, aki itt Zircen várja a családokat a Játék rengetegben, ahol gyógypedagógia foglalkozások, egyéni-és csoportos órák során segíti a hozzá érkezőket. (www.facebook.com/jatekrengeteg) 2005 óta foglalkozik neurotipikus és neurodivergens fejlődésmenetű csecsemőkkel, gyermekekkel, és fiatalokkal. Pályafutását Budapesten kezdte, ahol dolgozott gyógypedagógiai asszisztensként, majd gyógypedagógusként a korai fejlesztésben, szegregált óvodában és iskolában, integráló iskolákban, és súlyosan-halmozottan sérültek nappali fejlesztő, gondozó központjában is. Tíz év budapesti élet után költözött Bakonybélbe. Később a Zirci Pedagógiai Szakszolgálatban helyezkedett el, ahol szintén sokat tanult, de néhány év után már hiányzott számára, hogy a vizsgálatok és a korai fejlesztés mellett más típusú foglalkozásokat is tartson, így 2022 óta Játék rengeteg a munkahelye. Fontosnak tartja, hogy mindig folyamatosan képezze magát, és egyre több felmerülő nehézség esetében tudjon segíteni a családoknak.
De mit is csinál egy gyógypedagógus? Mikor és milyen kérdésekkel fordulhatunk hozzá?
A szakirodalom (Mesterházi, 2001) leírása szerint „A gyógypedagógus fogyatékos személyek (sérült, akadályozott fejlődésű gyermekek, fiatalok és felnőttek) nevelésre, oktatására, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagógiai terápiájára, pedagógiai kísérésére felkészült, felsőfokú végzettségű diplomás szakember. A gyógypedagógus hallgatók az alapképzésben nyolc szakirány közül választhatnak:
- autizmus spektrum pedagógiája,
- értelmileg akadályozottak pedagógiája,
- hallássérültek pedagógiája,
- látássérültek pedagógiája,
- logopédia,
- pszichopedagógia,
- szomatopedagógia,
- tanulásban akadályozottak pedagógiája”.
„Tehát attól függ, hogy miben tud segíteni, hogy milyen szakirányon végzett, illetve a későbbiekben milyen képzéseken vett részt, és ami rendkívül fontos, hogy mennyi gyakorlati tapasztalata van” – magyarázza Bőti Anikó.
A Gyógypedagógiai lexikon szócikke alapján „a pedagógiai kompetenciák tudás, nézetek és gyakorlati készségek összessége, melynek következtében hatékony és sikeres munkavégzés jöhet létre. A gyakorlati pedagógiai tudást a pedagógusok önmaguk alakítják ki, ezáltal válnak képessé a pedagógiai problémák felismerésére, meghatározására és megoldására”.
„Mindig fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mi gyógypedagógusok nem vagyunk jósok, és nem is szabad megjósolnunk a gyermekek jövőjét, annyi mindentől függ, annyi minden változik. És hiába van tapasztalatunk, minden gyermek más és más. Segíteni próbálunk, amennyire csak tudunk, de azt nem tudjuk megmondani milyen felnőtt lesz a gyermek” – tette hozzá a szakember.
„Sajnos gyakran tapasztalom, hogy a gyógypedagógus munkáját sokan nem ismerik, nem tudják, hogy pontosan mik a feladataink hol vannak a kompetencia határaink, milyen kérdésekkel, nehézségekkel lehet hozzánk fordulni. Mindezek mellett sajnos még mindig sok előítélet, félelem van a köztudatban. Például, hogy csak a buta gyerekek/rossz szülők járnak gyógypedagógiai foglalkozásra; ciki felkeresni; vagy éppen gyógypedagógushoz csak akkor kell menni, ha hatalmas nehézségeink vannak. Többször hallottam azt is, hogy „a gyógypedagógusnál nem történik semmi, csak játszanak, azt én is meg tudom csinálni otthon”. Ezek mind téves előítéletek, ugyanis rengeteg területen tudnak segíteni a szakemberek” – mondja Anikó.
fotó: Bőti Anikó
„Előfordul, hogy egy gyermek és a szakember között nem alakul ki az a kapcsolat, ami kell egy bizalmi légkörhöz, ahhoz, hogy a közös munka jól menjen. Ezt akármennyire is nehéz, fel kell tudni ismerni és jelezni kell. Nem szabad rabolnunk a gyerekek idejét! Megeshet, hogy olyan kérdéssel fordulnak hozzánk, amelyben nem vagyunk kompetensek. Ilyenkor ezt minden esetben jeleznünk kell, és tudnunk, hogy milyen szakemberhez kell irányítani a családot. Ezért is nagyon fontos, ha ismerjük a környékbeli kollégákat” – magyarázza Anikó.
A legfontosabb, hogy minden esetben érdemes felkeresni a gyógypedagógust, ha akár a szülők, akár a gyermeket rendszeresen ellátó szakemberek (háziorvos, védőnő, kisgyermek gondozó, óvónő, tanító, tanár) valamilyen eltérést tapasztalnak a fejlődésmenetben! A korai életkorban felismert nehézségek, és az időben elkezdett, célzott gyógypedagógiai foglalkozások rendkívül fontosak!
A következő, témához kapcsolódó cikket júliusban olvashatják, szintén itt, a zircmedia.hu oldalon.
Népszerű
